Kameruni kalandok IV. - A Sanaga folyónál

Egy nap a Sanagánál, Kamerun legnagyobb folyójánál jártunk. A Sanaga Yaoundét északi irányból kerüli el. Hatalmas, igazi trópusi folyó, ezen a szakaszon kb. kétszer olyan széles, mint a Duna. A nunciatúra egyik alkalmazottja ott dolgozott korábban a folyó partján lévő homokbányákban, így az ő helyismeretében és kapcsolataiban bízva indultunk útnak.


Nézd meg nagyban! Sanaga

Légvonalban nagyjából 70 km-re van a fővárostól Ebebda, ahol egy híd szeli át a nagy folyót - itt szerettünk volna valamiképp lejutni a partra. Itt ugyanis nem úgy van, mint otthon, hogy előveszem a térképet, aztán kinézek egy kis műutat, ami levisz a partra, ahol amúgy szoktak strandolni vagy naplementét fotózni a turisták. Itt erdő szegélyezi a folyót, az emberek pedig nem mennek le a vízhez, ha valami elemi szükséglet ezt nem diktálja.

Az utunk autóval másfél óráig tartott, közben megint láttam ezt-azt a kameruniak életéről a közlekedésen keresztül. Az Ebebda felé vezető út kétsávos, szembeforgalommal, minősítése autópálya. Az utak mentén a városban sűrűn, majd ahogy távolodunk Yaoundétól, ritkásabban, de azért rendszeresen árusok, akik megint csak bármit képesek árulni. Az út szélén kicsi gyerekek, akik a fejükön vödrökkel, a 120-130-al száguldó autók mellett gyalog szállítják a vizet a néhány km-re lévő kúttól. Az utak mellett falvak vannak, de ezeket nem úgy kell elképzelni, mint az otthoniakat, hogy belterület kezdődik, házak katonás rendben, belterület vége, onnan meg pusztaság. Itt a falu többnyire úgy fest, hogy van 1-2 ház egymás közelében a dzsungelben, 100 méterrel arrébb is van 1-2, köztük fák, kakaóültetvény, egy kis kukoricaföld... Útkereszteződéseknél szokott lenni 1-1 piac, itt jobban sűrűsödnek a házak, kicsit jobban ki vannak építve.

Árusok a dugóban álló autóknál

Falusi ház

Gyerekek

Piac

Az út mellett

Az út mellett

Lassan elértünk a Sanagához. A híd után megálltunk, majd egy kis ösvényes lemásztunk a partra, itt már kísértek minket emberünk ismerősei. Kakaóültetvények közt haladtunk el, míg odaértünk egy homokbányához. Ott találkozás a régi munkatársakkal, gyorsan elmondtuk, miért jöttünk. Aztán röviden nézelődtünk. A madarakat is figyelgettem, így került a listámra White-throated Blue Swallow, African Pied Hornbill, Orange-cheeked Waxbill, Pin-tailed Whydah és Yellow-mantled Widowbird.

Sanaga

Sanaga

Kakaóültetvény

Kakaó

Trópusi fa palánkgyökere

Halászok

Pin-tailed Whydah

Mint alább látható, a homokbánya igen kezdetleges. Az emberek kézi erővel lapátolják a homokot a teherautókra, azok meg viszik eladni. Nagy feltűnést keltettünk, nem mindennap érkezik hozzájuk ilyen küldöttség, én pedig nem oly' fesztelenül nézegettem és fotózgattam szerteszét, miközben munkások tucatjai merednek rám úgy, mint egy ufóra... Azért 1-2 fotó készült.

Homokbánya

Homokbánya

Homokbánya

Homokbánya

Galériaerdő a Sanaga partján

Állítólag a homokbányák környékén szokott lenni víziló is.

A Sanaga északi partját a helyiek szavannaként mutatták be nekünk. Valahol ez biztos így van, de nem hinném, hogy elsődleges szavanna, inkább legeltetés, gyakori tűz, vagy más külső (emberi?) hatás miatt elpusztulhatott az erdő, most meg nem újul olyan gyorsan vagy olyan sikeresen. Néhány km-rel arrébb, a folyó túlpartján ugyanis sűrű, és minden bizonnyal szintén másodlagos esőerdő díszlik. Nem hinném, hogy a folyó ennyire éles klimatikus határt jelentene, viszont könnyen lehet, hogy valamilyen művelési határ volt.

"Szavanna"

"Szavanna"

"Szavanna"

Ennyi volt a kirándulás. Nem olyan egyszerű tehát itt megszervezni azt, hogy megnézzünk nyugalomban egy folyót, mert nincsenek kiépítve utak, helyek, ahonnan ez lehetséges lenne. Persze, be lehetne mászni biztos, de minimum egy jó helyismerettel rendelkező ember mindig kell.