Gerecse 50 - az Első- és a Másodtúrázó élményei

Rövid összefoglalást osztanék meg veletek a szombaton megrendezett Gerecse 50 TT-ről, melyen Dóra (mint Elsőtúrázó) és jómagam (mint Másodtúrázó) vettünk részt.

• A nevezés nagyon flottul ment. Mi 6:40-kor indultunk neki, és az egész nevezési procedúra alig pár percet vett igénybe. 
• Dóra többször mondta, hogy nem érzékeli olyan veszettül hatalmasnak a tömeget (azóta már tudom a honlapról, hogy több mint 6000-ren indultak a túrán, sőt már az eredményeket is meg lehet nézni a honlapon!)
• A macihagyma-tenger előzetes elképzeléseim szerint alakult, bár most egy másik részen találtam ezerszer szebbnek, mint tavaly :-) Most a Gerecse üdülőtől Pusztamarót felé a sziklás ösvény mentén volt a legcsodálatosabb rész szerintem! Természetesen szedtünk is belőle sok túratárssal egyetemben :-)
• Személyes tapasztalatom, hogy most már az elején egyszer fáradtam és a hasam fájni kezdett kicsit, amit egy rövid pihenőcskével kezeltem sikeresen a Vaskapu fölötti szép völgyben. Utána pedig, azt érzetem, nem fáradok úgy, mint tavaly. Lényegesen jobban bírtam, nem kívántam a pihenéseket, és enni is jobban tudtam. Konkrétan a Vértestolna előtti zsíroskenyerezős helyen fejenként két szeletet benyomtunk, tök jól esett :-)
• Pusztamaróton pihentünk egy komolyabbat, ott ettünk is kivágott fákra telepedve. Jól éreztük magunkat, jól esett eszegetni is, és jókedvvel indultunk tovább. Héregen, a Bánya-hegy előtt meg sem pihentünk. A hegyen Dóra megállás nélkül felment, én pedig több rövidebb pihenőt beiktatva a hegy tetején lévő EP-nél értem őt be. És nem voltam kinyúlva! Dórát a hegymenet egyenest feldobta, új energiákkal töltötte :-) [Tudtam én, hogy ő is terminátorlány, mint tavalyi túratársam, Klaudia! :-)]
• Az is érdekes tapasztalás volt számomra, hogy mennyire nem foglalkoztam a túra során sem az idő múlásával, sem a km-ek fogyásával. Nem követtem a megtett távot, egyszerűen csak mentem!
• Igazán fáradni is később kezdtem el, mint tavaly. Most az autópálya hídhoz közeledvén voltam már igen fáradt, s a Turulhoz való felmenet meglehetősen mérsékelt tempóban zajlott.
• Dóra a Kis-réti (egykori) vadászház után fokozatosan elhagyott, és a Turulnál várt be, ahonnan együtt mentünk le a Csótóhoz. 
• Így végül egyszerre értünk be, de az időnk tulajdonképpen az én időm, Dóra rövidebb idő alatt teljesítette volna. Viszont ő nem sietett, a kíváncsiságától hajtva vett részt a túrán, mint első 50 km-es TT-jén. S megtudta, hogy ragyogóan bírja :-)
• Mindkettőnk talpain vízhólyagok képződtek. Én az enyémeket a nem megfelelő zokni kiválasztásának tudom be. 
• Az időjárás felhősein indult, néha hűvös is volt, és egy darabig felhőben haladtunk. Utána azonban kisütött a Nap, Dóra kicsit le is pirult (én reggel bekenekeztem).
• Idén szépséges zöld színű jelvényt osztottak. A túra során az ellátás is bőségesebb volt, mint tavaly: 3 helyen adtak almát, egyszer müzliszeletet, volt szőlőcukor és szörp. A rajtban már egy fél litykós üveg vizet is kaptál, s ha az üres üveget a végén leadtad, kaptál egy túró rudit :-)
• Szóval részemről: szívesen hagyományt képeznék a Gerecse 50-en való részvételből, mivel élvezem! Dórának pedig sok gratula, büszke vagyok rád, nagyon szépen teljesítetted!

tavalyi és idei példányok