Translate

2014. április 23., szerda

Gerecse 50 - új dimenziók

Hát képzeljétek, a Gerecse 50 az egyik olyan dologgá formálódott az életemben, melyekhez egy oly érzés fűz, hogy "ezt minden évben meg szeretném csinálni". Így aztán idén olyan bizonyossággal tudtam, hogy részt veszek a G50-en, hogy ha senki nem csatlakozott volna hozzám, akkor is debizony.

Aztán megtudtam, hogy mások is tervezik a részvételt (nem, nem a rajtam kívül jelen lévő mintegy 7000 emberre gondoltam!), úgyogy velük összeszerveztük, hogy talizzunk a rajtnál. 
Így ütköztünk aztán ama helyen Judittal és Gáborral, Hajnival és Lacával, illetve Hajni barátnőjével (gyönge névmemóriám révén sajnos a neve nem jut eszembe...). Piff-puff lecsippantották a papírunk vonalkódját, aztán kilőttünk. Azaz Judit kilőtt, s engem magával röpített a szele :-) A többiek hátrébb maradtak, majd Hajni még utánunk loholt néhány instrukcióért, illetve hogy szóljon: ők talán más tempót diktálnak majd.

Judittal szinte végighasítottuk a távot...
Elképesztő volt! Így még sosem zúztam le a G50-et: rengeteget előzgettünk, a lejtőkön lefutottunk! Ez utóbbi főleg kuriózum nekem, mert bár jó ideje itt kacérkodik velem a terepfutás, még sosem vágtam bele, és a túrákon sem futottam. 

Az elején a Vaskapu előtti és utáni szakasz az emelkedős, az azért elfárasztott, azt éreztem. Ott is előzgetni igyekeztünk folyton, ahogy az út adta lehetőségek engedték. A Szent Péter templomromnál picit megálltunk, de onnantól megint jött a hasítás. A legközelebbi lassító hely a Bánya-hegy volt, melynek az alsóbb lájtosabb részét megállás nélkül teljesíteni tudtam, a meredélyén pedig 2 rövid megállást ejtettem meg.  Ezeket illetően fejlődést érzékelek :-)
Judit megállás nélkül ment fel. 

Egy étkezős pihenőt tartottunk Pusztamarótnál kivágott tönkökre csüccsenve, de onnantól aztán egy helyen sem dekkoltunk (Vértestolnánál esőben állva kaptunk be 1-2 zsíroskenyeret, majd tűztünk tovább). Én mondhattam volna, hogy pihenjünk meg picit (Judit szerintem nem igényelte), de most még én sem igényeltem! Döbbenet volt, hogy mily jól bírom :-)

A Gerecse csúcs oldalában nyaláboltam némi medvehagymát, csak 1 levesre valót, majd odébb haladva rájöttem, hogy inkább onnan kellett volna, úgyhogy jövőre nem a "gerecse üdülő" mellől fogok vételezni, hanem a Pusztamarót felé levezető részről, ahol eme növény csodaszép aljövényzet-szőnyegként pompáztatta magát :-)

Fáradtunk persze, Judit mondta, hogy combizmait és vádliizmait érzékeli. Én ezeket nem, helyettük a farizmaimat éreztem {farizmatikus voltam :-)}.
Jó tapasztalás volt, hogy az egyes helyekhez fűződő nosztalgikus érzéseimet most össze tudtam vetni a jelenlegi megéléseimmel (aha, itt akartam 2 éve leroskadni, és aludni egyet, most meg meg sem állunk! ja, ezen az apró emelkedőn már lépésről lépésre húztam fel magam, most meg felfelé is előzgetünk!).
De komolyan őrület volt, hogy ahol 2 éve még aligtempóban szenvedtem felfelé magam (autópálya pont előtti apró emelkedő, vagy a hosszú, Turulhoz vezető aszfalt), ott most még mindig, még a végén is előzgettük az embereket!
És a lépcsőkön is lezúztunk, el a népek mellett :-)))

9,5 óra alatt megcsináltuk! Nálam ez egyéni csúcs :-)))
Juditnak az 1. G50-e volt, és szerintem naccerű eredmény :-)
Tiszta boldog voltam, hogy ilyen jól ment! Ezek szerint most formában vagyok :-)

Gyönyörű fehér jelvény volt a jutalmunk, íme:

Gerecse 50 kitűző 2014. (forrás: termeszetbarat.hu)

Az elektronikus rajtolási rendszer szerintem még nincs kiforrva: nekem a végén tollal ráírták a lapomra a számítógép alapján az időimet, de a rajtidőmet mintegy fél órával előrehozták, míg Judit rajtidejét nem találták meg a rendszerben... Oklevelünk nincs, de nekem a jelvény a fontos, mely csodaszép hófehér :-)

Most többet is ettem és ittam, ez utóbbira próbáltam figyelni, mert hajlamos vagyok magamat kiszárítani.

Hát röviden ennyi :-) Boldog vagyok, hogy ilyen jó eredménnyel tudtam abszolválni a túrát :-)

8 megjegyzés:

  1. Csak annyit tudok kinyögni: "eszem megáll".....50 km 9,5 óra....gyalog...
    Hát igen, kénytelen vagyok elhinni, ha te írod, de azért félelmetes.
    Gratula :-)

    VálaszTörlés
  2. És akkor a következő 3 nap plusz 53 kilométeréről ne is beszéljünk... :D Én se hinném el, ha nem ismerném Diát. :) De szerencsém van, hogy ismerem. :)

    VálaszTörlés
  3. Ágnes, Ön egy valódi cukimókus :-)
    Majd igyexem papírra vetni emlékezetes 3 napunk kalandjait is!

    Fodorka, köszi az olvasatot! :-)

    VálaszTörlés
  4. Gratulálok!
    Az oklevelet le lehet tölteni a következő helyről: (ha még nem lenne róla infó)

    http://gerecse50.hu//hirek/2014/04/23/letolthetok-a-gerecse-50-30-20-10-oklevelek

    VálaszTörlés
  5. Köszi, Sothy, az infót, de az az igazság, hogy számomra az oklevél nem jelent többet egy darab papírnál :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint ahogy egy igazi túrázónál illik. :-)

      Törlés
  6. Szuper, hogy megosztod velünk ezeket az élményeket! "Farizmatikus" ! :D

    VálaszTörlés
  7. Nem bírok rájönni, te az a Geri vagy-e, akire gondolok, hogy vagy :-) (bár az a Geri mintha azt mondta volna, hogy 87-es évjárat). De ha az a Geri vagy, akkor elhiszem, hogy tetszik a szójáték :-)
    Most kellene egy kis ösztöke, hogy írjak, mert mostanában sok túráról nem írtam...

    VálaszTörlés