Translate

2017. május 17., szerda

Vis szigetén jártunk

Tavaly nyáron aktuálissá vált egy nászút Dórának és nekem együtt. :) Nem sokat tervezgettük, júliusban kezdtünk igazán csak gondolkodni rajta, hova kéne menni. Valami olyan helyet akartunk választani, ahol van lehetőség egyszerű, semmittevős, valamint aktív pihenésre is, gazdag természeti látnivalókban, és nincs nagy tömeg. Eddig minimális tengerparti tapasztalattal rendelkeztünk, mert korábban meg sem fordult a fejünkben, hogy nyaralni a hegyek helyett tengerhez menjünk. Hosszas ötletelés után esett a választás Vis szigetére. Hogy hogyan, azt már nem tudom, szerintem egyszerűen csak eszünkbe jutott, hogy mi lenne, ha valami kevésbé populáris mediterrán szigetre mennénk, kinyitottuk a térképet, bepötyögtünk pár keresőszót a gugliba, és már kezdett is körvonalazódni a terv augusztus közepére. Nem bántuk meg. Ebben a bejegyzésben nem az utazásunk történetét fogom megosztani, hanem mintegy útikalauz jelleggel összegyűjtöm a tapasztalatainkat, hátha másnak jól jön.

Egy kis földrajz és történelem
Vis (ejtsd: [visz], olaszul Lissa, ókori latin neve Issa) szigete az Adriai-tengeren, Horvátországban, a kontinentális parttól 44 km-re található, ezzel a legtávolabbi lakott adriai sziget. Területe 90 km2 körüli, hossza 17 km, szélessége 8 km, legmagasabb pontja az 587 m magas Hum. A terület domborzata igen változatos, hegyek, völgyek és tengerparti sziklafalak tarkítják. Állandó lakosainak száma 3500 körüli, ezek többsége a sziget két városában, Visben és Komizában él. Vis lakosainak száma kb. 1900, de ezt lényegesen megdobják a turisták. Ez a nagyobbik város, némileg fejlettebb infrastruktúrával, intézményekkel. Továbbá kicsi falvak vannak még többfelé a szigeten.




Vis

Elég jól mutat a környező hegyoldalakról

Komiza a Hum melletti nyeregből

Kilátás Komizából a Hum hegyre



Megközelítés
Magyarországról első körben Splitbe kellett eljutnunk, ami autóval sem kivitelezhetetlen, mi azonban mégis a jó öreg vonatot választottuk. A Budapest-Split járatról terjengenek a neten rossz tapasztalatok, mi szerencsére ennél sokkal pozitívabb, habár mégsem makulátlan élményeket őrzünk róla. Röviden: lepukkant, mocskos vonatok, késések (odafelé fél óra, vissza egy). Nekünk csak olyan hely jutott, ahol négyen voltunk egy hat fekvőhelyes kabinban, de óriási szerencsénkre mindkét úton kimondottan kedves útitársakra leltünk. Érdemes észben tartani, hogy az éjszakai járatokon állítólag rendszeresen járnak tolvajok, ezért lefekvéskor alaposan be kell zárni a kabinokat. Meglepő volt még nekünk, hogy a kalauz indulás után nem sokkal begyűjtötte a jegyeket, majd leszálláskor osztotta ki újból.

Split

Splitből komppal vagy katamaránnal juthatunk Visre, előbbi útja 2,5 óráig, utóbbié 1,5 óráig tart, az áruk kb. ugyanannyi. Mi komppal mentünk, hogy minél többet nézelődhessünk a tengeren - megérte, de erről majd később.

Ilyen kompok visznek Visre

Érkezés Visre

Városkép, építészet
A hagyományosabb, régi településeken nagyon hangulatos, mediterrán kőházak és szűk, köves utcák várnak. Az újabb részeken, főleg üdülőtelepeken, átlagos, új építésű, esztétikai élményt nem nyújtó nyaralókat látni.

A "Riviéra"

Utcakép

Megint utca

Szállás
Egy család által kínált apartmant választottunk (Apartments Despotović) és teljesen elégedettek voltunk: egyszerű, de tiszta, csendes szoba, szőlőlugasos terasszal. Vendégvárónak készítettek egy kis hidegtálat is - ez az apró figyelmesség sokat jelentett nekünk, az elcsigázottan befutó érkezőknek. Kiadó apartmanokat mindenfelé hirdettek a szigeten, egy-két hotelt is lehetett látni, kempinget nem találtunk, de láttunk olyan embereket, akik valószínűleg sátorozni mentek.

Árak
Nos, ettől dobtunk egy hátast, ugyanis minden 2-3-szor annyiba került, mint Magyarországon. Egy pizza 60 kunánál (kb. 2500 Ft; 1 kn = 40-44 Ft) kezdődik, egy-két péksütemény is kitesz 50 kunát. Bankautomata van a városban mindenki szerencséjére.

Gasztronómia
Mivel a tengeren vagyunk, a halak nagyon-nagyon jók, pl. a farkassügér (Dicentrarchus labrax, horvátul lubin), de gyakorlatilag nem lehet hibázni. Aki szereti, annak a tengeri herkentyűk is élményt jelenthetnek. A pizzák és tészták is jóknak tűntek. Érdemes kérni egy-egy pohár bort hozzá, nem csak azért, hogy biztos ne legyen meg 8000 Ft alatt a két fős vacsi, hanem mert tényleg finomak.
Étterem = konoba. Van belőlük sok, nekünk a szállásadó ajánlott néhány olcsóbbat, azokat próbálgattuk végig (amúgy a többség indokolatlanul drága). Van egy olyan, hogy Charly Pizzeria, akik úgy reklámozzák magukat, mint a sziget No. 1 pizzériája, és ezt nem is tudjuk megcáfolni, mert elégedettek voltunk velük, és végül is megfizethetőek. Dudo étterem: kispályás helyi pizzéria benyomását keltette, az alacsonyabb árkategóriából, de sem a minőség, sem a vendéglátás színvonala nem nyűgözött le. Mote i Grgo: ez elég jó volt, autentikus helyi étterem sok halas és tengergyümölcse étellel, érdemes volt betérni. Vis étterem (azt hiszem, ez volt az): nagyon hangulatos, autentikus étterem, főleg tengeri finomságokban és egyéb helyi specialitásokban utaznak. A pincérek nagyon figyelmesek, és pontosan tudják, hogy az egyszeri vendég szeretne minél több furcsaságot kipróbálni, ezért készséggel hoznak mindenből egy kicsit, ajánlanak finomságokat, elárulnak érdekességeket az ételek elkészítéséről. Nekünk itt volt a legdrágább, de egyben a legemlékezetesebb és legpozitívabb éttermi vacsoránk, ezért ha van rá lehetőség, akkor mindenképpen ajánljuk a helyet. Önmagáért beszél, hogy csak harmadszori próbálkozásra találtunk szabad asztalt, amúgy minden este foglalt volt az egész étterem. A drága éttermi étkezés alternatívájaként érdemes venni friss halat és azt ízlés szerint elkészíteni. Dóra egyik vacsorára isteni farkassügért sütött rozmaringgal (tömegesen él vadon a szigeten) és citrommal (terem a kertekben, kaptunk a vendéglátótól). Ezt a halboltból sikerült beszereznünk és nem sokat spóroltunk vele. A halpiacot sajnos csak az utolsó este találtuk meg, mert nem tudtuk, hogy horvátul ribarnica a neve, az angol feliratot meg pont takarta egy bódé... Reggelente a tengerről megérkező halászoktól is lehet vásárolni közvetlenül, de én csak egész apró, küszszerű halakat láttam náluk, amik nem hoztak lázba, bár a helyiek vitték.
A pékségekben jók a burekek (15-20 kn), kiadós tízórait vagy akár ebédet jelenhetnek egy túrázós napon.

Strandok
Gyakorlatilag bárhol lehet strandolni a parton, de a sekély, homokos partok ki is vannak jelölve szabadstrandnak. A többi partszakasz általában sziklás, és egy rövidebb sekély szakasz után letörésszerűen mélyül. Mi főleg az ilyeneket látogattuk, mert itt lehetett a legjobban búvárkodni, itt volt a legtöbb állat. A városból indulva a legegyszerűbb és legjobb megoldást az öböl délkeleti partján álló stégek nyújtották. Ezekre teljesen nyugodtan le lehetett heveredni, lehetett napozni, búvárkodni, peczáni... Szemét gyakorlatilag nem volt, tiszta volt a víz, sok hallal. Tömeg nem volt, mivel a legközelebbi napozó a szomszédos stégen, 15-20 méterre foglalt helyet. Annyi, hogy egy-két kötelet vagy csónakot ki kellett kerülni néha, de ez nem okozott gondot.
A legjobb öbölnek egyértelműen a Rukavac település melletti Ruda-öblöt találtuk. Ez a sziget déli partján található, a falutól egy köves úton lehet megközelíteni, bizonyára ezért a turistatömegek elkerülik. Egy szélárnyékos, napsütötte öböl sziklás, de kényelmesen járható parttal és kristálytiszta vízzel, gazdag vízi élővilággal.

Ruda-öböl

Stiniva-öböl a parkolóból

A sziget leghíresebb partszakasza a Stiniva-öbölben található, ezt a helyet választották ugyanis 2016-ban Európa legjobb strandjának. A hely tényleg káprázatos, de ezt a képek elmondják. Egy elég meredek hegyoldal kiépítetlen ösvényén kell lemászni, közben mellettünk merednek az óriási sziklafalak. Maga a strandolható partszakasz kavicsos és elég szűk. A lenyűgöző környezet élvezetéből azonban ottjártunkkor jelentősen visszavett a tömeg és az általa produkált szemét, amely talán nem volt nagyobb, mint egy átlagos strandé a Balatonnál, de nekünk már átlépte az ingerküszöbünket, így aránylag hamar távoztunk. Maga a hely tehát mindenképpen megérte a látogatást, csak a strandolás nem volt nagy élmény.
Érdekes hely még a Rogačić faluhoz tartozó apró félsziget, amelyre egy sziklás földnyelven lehet bemenni. Nagyon szép a kilátás, sajátos tér-élmény ott lenni, és az öböl felőli védettebb részen búvárkodni sem rossz, viszont a nyílt tenger felőli oldalon erős hullámzással kell számolni. A hullámok sajnos sok szemet hordanak a partra, ez elég illúzióromboló. Összességében a fentieken kívül érdemes kísérletezni, felfedezni további lehetőségeket, mert nyugodt, természetközeli öböl sok van a szigeten. Egyes partszakaszok sajnos elég szemetesek, például Komizában ez.
A víz egy kicsit hűvös volt, aktívan úszni kellett, ha nem akartunk fázni benne. Ez a honlap azt írja, hogy 24 fok körül lehetett akkor.

Közlekedés a szigeten
Visen belül még gyalog megoldható, bár egy idő után unalmassá válhat, illetve néhány gyalogos túraútvonal jó lehet a hegyekben, de minden másra érdemes valami járművet igénybe venni. Szárazföldi közlekedésre legtöbben vagy a saját járgányukat hozzák komppal, vagy bérelnek autót, robogót vagy bringát. Mi bringáztunk, 3 napra 420 kn volt két tűrhető minőségű MTB bringa, de ezzel elég jól bejártuk a sziget egy nagy részét. Egyszer Dóra kereke felmondta a szolgálatot, egyszerűen szétrepedt a gumibelső, talán a felni hibájából. Szerencsére nem voltunk messze a várostól, így vissza tudtunk menni egy cserebringáért. Arra számítani kell, hogy a domborzati viszonyok miatt +100/-100 m szint nélkül gyakorlatilag sehová nem lehet eljutni a városon kívül. A csúcs nekünk az a nap volt, amikor megnéztünk egy öblöt a sziget északkeleti részén, aztán átmentünk Komizába, majd vissza - ez így +1000/-1000 fölé lőtte az aznapi szintet, miközben 30 km körüli távot tettünk meg. A várostól távol aránylag kevesen bringáztak, inkább a robogó volt a menő. Bringázásnál nagyon kell vigyázni a tüskés növényekre, mert abból elég sok van a szigeten.

Nem bírta a kerék a hegymenetet...

Nyelv
A pincérek mindenhol beszéltek angolul érthető szinten, a boltokban is általában akadt legalább egy ember, aki tudott segíteni, így nem volt problémánk.

Az emberek
Amikor az utazást terveztük, azt olvastuk, hogy Visen még nincs sok turista, mert nem rég kezdett kiépülni a turizmus. Mint megtudtuk, ez viszonyítás kérdése, Splithez képest valóban nem voltak sokan, de esténként szépen ellepte a tömeg a tengerparti sétányt. Mindenképpen pozitív, hogy láthatóan a helyiek is jól érzik itt magukat: esténként a dalmát nénik és bácsik kiülnek a padokra trécselni, nevetgélni - láthatóan itt még nem minden a turistákról szól, egyelőre. A helyiek vendégszeretetéről vegyesek voltak a tapasztalataink, néhol pozitív élményekkel gazdagodtunk, de többször éreztünk egyfajta fölényes elutasítást is, pl. bolti eladóktól.

Közbiztonság
Nem volt problémánk.

Növényvilág
Augusztus közepén, az év talán legszárazabb és legmelegebb időszakában utaztunk, így a mediterrán növényzet sokszínűségének csak halvány árnyékát láthattuk. Vis környékének nagy részét sziklás cserjés (macchia) borítja, ez váltakozik az aleppói fenyő facsoportjaival, illetve antropogén élőhelyekkel (pl. olajligetek, szőlők). A cserjésekben mindenfelé illatozik az itt őshonos rozmaring. Szintén lépten-nyomon látható jellegzetességek a szentjánoskenyérfa és a füge. Komiza felé nagyobb területen voltak aránylag természetesnek tűnő erdők, főleg a meredekebb hegyoldalakon, de ezeket csak távolról csodáltuk meg. A tengerparti sótűrő növényzet hozta talán a legjobban magát, itt több fajt sikerült virágzásban lencsevégre kapni.

A sziget jellegzetes növényzete a macchia cserjés

Senecio bicolor aggófűfaj

A szentjánoskenyérfa termését sokrétűen használják fel

Állatvilág
Főleg a madarakkal és a tengeri állatokkal foglalkoztunk. Split és Vis között a kompról oda- és visszafelé is láttunk delfint, valószínűleg palackorrút, egyszer Hvar, egyszer Split közelében, de mindkét alkalommal csak 1-1 pillanatra bukkant ki egy hát vagy úszó a vízfelszín fölé. Az élmény miatt nekem megérte végigbámészkodni oda-vissza a 2,5 órás komputat. :) Főleg, hogy láttam néhány közben mediterrán vészmadarat is. Nekem új faj volt még az üstökös kárókatona, amely néhányszor felbukkant a kikötőben, illetve a közeli kicsi szigeteken is lehetett látni sütkérező példányait. A sziget talán legnagyobb érdekessége az Eleonóra-sólyom, amivel kétszer is találkoztunk. Egyszer Rogačić környékén egész közel húzott el felettünk egy világos példány, egyszer pedig a visi kikötő felett siklott át egy világos és egy sötét példány. A környéken több sarlósfecskefaj is él, és bizony a közönséges és a halvány sarlósfecske elkülönítése feladta a leckét, mivel az erős napsütésben kicsit másképp látszanak a barna árnyalatai. Végül lett olyan madár, amit jó szívvel el tudtam könyvelni halvány sarlósfecskeként, de sokat hagytam meghatározatlanul. Havasi sarlósfecskét is láttunk kétszer a sziget déli részén. A híresen gazdag mediterrán énekesmadár faunát meglepően kevés faj képviselte. A helyi specialitások közül gyakori volt a kucsmás, ritkább a bajszos poszáta, belefutottunk néhány sövénysármányba és egyszer két szuharbújóba, de ezektől eltekintve meglepően fajszegénynek láttam a szigetet ebben az időszakban. Fakopáncsot, pintyfélét, cinegét, rigót egyáltalán nem észleltünk. Élő, szárazföldi emlőst vadon egyáltalán nem láttunk, csak elütött sünöket és patkányokat az utakon sokfelé. Az állatok felismerésében a Farkas S. & Németh Sz.: Az Adriai-tenger élővilága című könyv volt pótolhatatlan segítségünk.

Szuharbújó

Hüllők közül egy gyík, amit hegyesfejű gyíknak (Lacerta oxycephala) gondolok, minden sziklás részen gyakori volt. Egyszer találtunk egy elütött kígyót, amit ismerőseim Telescopus fallax néven azonosítottak. Az első reggelünkön két gekkó kapásból bekommandózott a lakásba. Az egyiket hamarosan sikerült kitessékelni, de a másik bebújt a falra szerelt légkondi mögé, és bizonyára ott is maradt, ki tudja meddig.

Hegyesfejű gyík

A partközeli vizekben a jobb helyeken nyüzsögtek az állatok: tengerisünök, tengerirózsák, csigák, kagylók, rákok, férgek, zsákállatok, szivacsok... Jó, persze, ezek közül sok állat helytülő, tehát nem "nyüzsög" a szó szoros értelmében - ellenben a halakkal. Komizában szert tettem egy zsebpecára, ezzel a stégekről fogtam vagy 7 halfaj kb. 20 egyedét, tehát a diverzitás elég nagy, és kimondottan látványos fajok is voltak. Egyik fogott egyed sem szenvedett láthatóan maradandó károsodást, visszaengedtem őket. Búvárkodás közben láttunk még vagy további 10-15 fajt, köztük árcsőrű csukát, csíkos tengerimárnát (Mullus surmuleutus), mindenféle apró gébet, sügérszerűségeket. Nagy élmény volt a tengeri élővilággal megismerkedni!

Lóaktínia

Barna korallsügér

Remeterák és tengerisün

Kultúra
Erre nem fordítottunk most nagy figyelmet, de az utcán jártunkban-keltünkben láttuk, hogy van néhány régi templom, egyszer belebotlottunk egy szabadtéri filmvetítésbe is. Az utcákon elég sok kézművest látni, ők méregdrágán árulják a portékájukat. Komizában van egy szép bencés apátság, illetve a két város közti nyeregben, a Hum hegyen egy kápolna. Meg úgy általában szépek az épületek, de ide elsősorban szerintünk nem a kultúra végett kell jönni, arra ott van rengeteg könnyebben elérhető mediterrán város.

kis kápolna valahol a város szélén

Összességében életreszóló élményt jelentett az út. Főleg olyanoknak ajánlom Vist, akik szeretnek a tömeges nyaralóhelyektől elszakadni, inkább romantikus és csendes, de aktív és sportos pihenésre is alkalmas helyre vágynak. Botanikus vagy zoológus szemmel is élvezhető célpont, gondolom, tavasszal lehet csak igazán pazar. Ha valakinek megtetszett a hely, vagy van további kérdése, akkor szívesen segítünk!


2 megjegyzés:

  1. Köszönjük ezt az érdekesen megírt beszámolócskát :-) Megmaradt az utazás intim élménye, ugyanakkor mégis szépet és érdekeset sikerült alkotni!
    Egyszer remélem, én is megnézem a tenger változatos állatvilágát! Az érdekelne a legjobban.
    Azt tudjátok-e, hogy állítólag a maffia a macchiáról kapta az elnevezését? Még Pécsen az egyetemen mondta ezt nekünk egy tanárunk. Az alakulóban lévő alvilág figurái remekül el tudtak rejtőzni a csend őrei elől a szúrós susnyában, így kapcsolódik össze a két elnevezés. Állítólag.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Dia, nem tudtam ezt a macchiás-maffiás sztorit. :)

      Törlés